Mint korábban már írtunk róla, a kosárlabda központi szerepet játszik iskolánk életében. Ökrös Márta 6.r osztályos tanuló is rendszeresen jár kosárlabda szakkörre, s úgy gondolta, készít egy interjút tanárával, K. Szabó Jánosnéval.
Tanárnő 25 éve neveli diákjait a játék iránti szenvedélyre. Eredményességét, szakmai rátermettségét már az Arany Diák Alapítvány Kuratóriuma is elismerte: a 2009/2010-es tanévben megosztva ő kapta az Aranyos Tanulóinkért díjat. Általános Iskolánk akkori igazgatója, Nagy Lajos így méltatta munkásságát:
„A kuratórium döntése értelmében, természetesen a tanulókért végzett sok éves önzetlen munkája alapján olyan pedagógus részesül a kitüntető címben, aki lelkesedésével, kitartásával, sokoldalú emberként évtizedek óta iskolánk megbecsült tanára.
A tanórai munkája mellett mindig volt, és van ideje játszani, sportolni, versenyekre felkészíteni, pályázatok írásában és megvalósításában éveken át tevékeny részt vállalni. „Anyatigrisként” küzdeni tanulóiért, és „tyúkanyóként” gyűjteni maga köré a sport és a mozgás iránt fogékony kicsiket és nagyokat. A testnevelés és sport területén rendszeresen viszi diákjait versenyekre, városon belül és kívül is szabadidejét és hétvégéit sem kímélve vállal felkéréseket rendezvényeken való bemutatókra, szervez versenyeket az iskola és a város ifjúsága számára.
Az Arany János DSE elnökeként a mai napig, illetve 8 éven keresztül az Arany Diák Alapítvány kuratóriumának tagjaként is rendszeresen segítette az iskola tanulóink nyújtott lehetőségek megteremtését.”
Interjúnk a 25 éves évforduló alkalmából készült, illetve aktualitását adja az is, hogy tanárnő a jelenleg futó TÁMOP pályázat egyik aktív megvalósítója.
Mióta kosarazik?
A kosárlabdával 11 éves koromban kezdtem ismerkedni. A városban annak idején csak ez a lehetőség volt a lányok számára. Az edzéseken nemcsak csapattársak voltunk, hanem barátnők is. Többször voltunk megye bajnokok. Később – a gimnáziumban – már a felnőtt csapatba is bekerültem. Akkoriban itt, Kisújszálláson, a női csapat az NB-II-ben játszott. Először a kispad végén ücsörögtem. Aztán szorgalmas munkával és akarattal bekerültem a kezdő csapatba. A főiskolás éveim alatt egyszerre játszottam a fősulis és a kisúji felnőtt csapatban.
Amikor végeztem a felsőfokú tanulmányaimmal hazajöttem, férjhez mentem, és természetesen tovább kosaraztam. A gyermekeim születése után már csak nosztalgiából és a mozgás kedvéért játszottam.
Mióta tanít gyerekeket kosarazni?
1990-től edzősködöm az iskolában. Nehéz volt. Délelőtt tanítottam, délután napköziztem, és utána tartottam az edzéseket. Így ment egy évig, majd elmaradt a napközi, és maradt a tanítás és az edzések. Akkoriban megnyertük a megye bajnokságot, a megyei diákolimpiát, és tovább jutottunk az országos döntőbe, a legjobb 8 közé.
A 2000-es évek elején Senior tornákon vettem részt egy miskolci csapatban. Később már itthon is szerveztem az idősebb kosarasoknak tornákat. Ezekre a tornákra az ország több városából jöttek csapatok.
Tavaly kiérdemeltük a megye legeredményesebb szakosztálya címet.
Milyen korcsoportokat tanít?
Manapság már csak edzősködöm 3 korcsoportban. Három éve a 3-4 osztályosokkal részt veszünk a „Dobd a kosárba” programban. Tavaly megye bajnokként az országos döntőbe jutottunk. A III. kcs-osokkal a megye bajnokságon kívül egyesületi csapatként az U-12 országos fordulóiban és a diákolimpiai versenyeken is részt veszünk. A IV. kcs-osokkal a megye bajnokságban és a diákolimpiai versenyeken játszunk, valamint a református iskolák országos versenyén is részt veszünk. Ebben az évben 4 lánnyal indultunk a B-33 versenyen, és tovább jutottunk a regionális döntőbe.
Mi volt a legjobb / legrosszabb élménye?
Tavaly kiérdemeltük a megye legeredményesebb szakosztálya címet.
Legnagyobb sikerem az országos nyolcas döntőbe jutás.
Kudarcom vagy inkább fájdalmam az, hogy a főiskola ideje alatt a DUSE / debreceni csapat / le szeretett volna igazolni csak a helyi egyesület nem engedett el.
Ökrös Márta
6.r osztályos tanuló